Vidéki üveges

Üveges, aki házhoz megy! Pest megye déli régiójában!

Elérhetőségek:

Kérjen díjmentes árajánlatot e-mailben vagy telefonon:


Barna Sándor

Újlengyel

06306909630


videkiuveges@gmail.com


Az üvegről:

Az üveg

 

Az üveg olvasztással előállított, kristályosodás nélkül megdermedı, szilícium-dioxidot és fémoxidokat tartalmazó szervetlen anyag.

 

 Az üveg gyártása évezredes múltra tekint vissza. Egyes feljegyzések szerint a föníciaiak, más írások alapján az egyiptomiak készítették az első üveget. Az viszont bizonyított, hogy az egyiptomi üveg sokáig egyeduralkodó volt.

 Az egyiptomiaktól a rómaiak lesték el az üvegkészítés fortélyait és magas művészi fokra

fejlesztették. A Római Birodalom bukása után Velence lett az üveg előállításának központja.

 Üvegfúvó mestereik az üveggyártásáról ma is híres Murano szigetén dolgoztak.

 A XVI. és a XVII. században már egész Európában működtek üveghuták. Jó minőségű üveget készítettek Németországban és Csehországban. Magyarországon, a Dunántúlon, Erdélyben és a Felvidéken több helyen gyártottak üveget.

 A XVIII. és a XIX. században nagyarányú fejlődés következett be az üveggyártásban.

Tűzállóbb anyagból készítették a kemencéket, tisztább alapanyagokat használtak.

Oroszországban Lomonoszov feltalálta a színes üveget, Angliában előállították az első

ólomkristályt. A XX. század elején korszerű, nagy olvasztó kemencéket építettek, a

gyártáshoz félautomata és automata gépsorokat fejlesztettek ki.

 

1.      Az üveggyártás nyersanyagai

 

1.1  Alapanyagok

 

 Minden üveg legfontosabb alapanyaga a kvarchomok (SiO2). Szennyeződései: agyagos

homok, meszes homok, vasas homok. A szilícium-dioxid olvasztásával és hűtésével nyert

üveget kvarcüvegnek nevezzük.

Bór-oxid ( B2O3) gyorsítja az olvasztást, javítja a korrózióállóságot.

Alumínium-oxid ( Al2O3)javítja a mechanikai tulajdonságokat

Nátrium-oxid ( Na2O3) csökkenti az olvadási hőmérsékletet, rontja a mech. Tulajdonságot

Kalcium-oxid ( CaO) csökkenti a viszkozitást

Mészkő (CaCO3)

Magnézium-oxid (MgO) javítja az üveg kémiai ellenállását

Kálium-oxid (K2O) javítja a préselhetőséget, szebbé teszi az üveg felületét

 

 Üvegcserép: a gyártás során keletkező törött anyag újrahasználható, segítségével

A tiszta szilícium-dioxid 1700-1800 oC-on megolvasztva és utána lehűtve nem alakul vissza

rendezett kristályos szerkezetűvé. A kvarcüvegben a (SiO4)4- tetraéderek szabálytalan

térrácsban helyezkednek el. Szerkezeti szempontból szilárd halmazállapotú túlhűtött

folyadéknak tekinthető. Ha a szilícium-dioxidhoz más fémoxidokat is adagolnak, azok

beépülnek a kvarcüvegbe és módosítják szerkezetét. Minél több alkotót tartalmaz az üveg,

szerkezete annál rendezetlenebb, un. amorf-mikrokristályos lesz. Az amorf anyag között

kristálygócok alakulnak ki.

A többalkotós, technikai üvegek legfontosabb fémtartalmú vegyületei: nátrium-, kálium-,

magnézium-, kálcium- alumínium- és ólomoxid. Ezek egyrészt leszállítják a kvarchomok

olvadáspontját, másrészt javítják az üveg fizikai és kémiai tulajdonságait.

 

1.2  Segédanyagok

 

· Tisztulást segítők: a gázbuborékokat távolítják el az olvadékból.

· Olvasztást gyorsítók (folyósítók): az alapanyagok feloldódását segítik, leszállítják az

olvadáspontot.

· Színtelenítők: a nem kívánatos színező és szennyező anyagok hatását szüntetik meg.

o Az alapanyagok leggyakrabban vasoxidot tartalmaznak. Amennyiben a

mennyisége meghaladhatja a 0,1%-ot, a színtelenítők hatása nem érvényesül,

az üveg zöldes árnyalatú lesz.

· Színezők: megkülönböztetünk molekuláris és kolloidális színezőket.

o Molekuláris színezık: az üveg alapanyagaival együtt megolvadnak és

beépülnek az üveg szerkezetébe. Nyersanyagai vas-, mangán-, kobalt-, nikkel-,

króm-, réz-, szelén- és urán vegyületek.

o Kolloidális színezők: az alapanyagokkal megolvadnak, de megszilárdulás után

még nem színeznek. Hatásuk csak akkor érvényesül, ha az üveget újra

felmelegítik. Ekkor a színtestecskék finom eloszlásban kiválnak. Így készül pl.

az arany és a rézrubin üveg. Nyersanyagai: arany, ezüst, réz.

· Tejesítők (opálosítók): az üveget fehérré teszik. Nyersanyagai a fluor- és a

foszforvegyületek. A színes opálüveg színező anyagot is tartalmaz.

 

2.      Az üveg tulajdonságai

 

2.1  Fizikai tulajdonságok:.

 

Az üveg kemény, rideg, nagy sűrűségű (kb. 2,5g/cm3, legnagyobb az ólomüvegé 6,3g/cm3),

kis szilárdságú anyag (könnyen törik). Jó hő- és elektromos szigetelő.

Hő tágulása függ az összetételétől, kis hő tágulású a kvarcüveg, nagy hő tágulással rendelkezik pl. a nátronüveg. Fényáteresztő képessége jó, ezért alkalmas ablaküvegnek, fényforrások (égık, lámpák, fénycsövek) burájának készítésére.

 

2.2 Kémiai tulajdonságok. Az üveg vegyi ellenálló képessége jó, csak a hidrogén-fluorid

(HF) és a forró, tömény lúg (NaOH, KOH) oldja, mivel az üveg savas kémhatású.

 

3.      Az üveg fajtái

 

Nátronüveg (közönséges vagy normál ablaküveg). Alapanyaga a kvarc mellett a szóda és a

mészkő. Nagy mennyiségben készítenek belőle, olcsó üvegárut, pl. poharakat, palackokat,

ablaküveget, konzerves üveget stb.

Káliüveg (kristályüveg vagy csehüveg). Alapanyaga a kvarc, a hamuzsír és a mészkő. Optikai

tulajdonságai jók, fényét csiszolással növelik. Hőálló, ezért laboratóriumi üvegeszközöket,

dísztárgyakat, értékesebb háztartási eszközöket (pl. poharakat stb.) készítenek belőle.

Ólomüveg gondosan, nagy tisztaságban előállított üvegfajta. Sűrűsége nagy. Könnyen

csiszolható. Csillogó, nagy fénytörésű, összekoccintva kellemesen csengő hangot ad. Csiszolt és csiszolatlan dísztárgyakat, poharakat, tálakat, tálcákat stb. készítenek belőle. Csiszolt változata az értékesebb és drágább. Optikai lencséket gyártására is használják.

Hőállóüveg hő tágulása kicsi. Jó hőállóságát a bór- és az alumínium-oxid tartalomtól nyeri.

Háztartási üvegárut (pl. kávés-, teáskészletet), laboratóriumi eszközöket (pl. lombik, kémcső, főzőpohár stb.) világítástechnikai cikkeket (pl. izzókat, fénycsöveket stb.) készítenek belőle.

Tej- és opálüveg gyártásánál homályosító anyagokat adagolnak az üvegolvadékhoz. Így az

üveg matt, nem átlátszó, bizonyos mértékig hőálló lesz. Fehér változata a tejüveg.

Kvarcüveget tiszta szilícium-dioxidból állítanak elő. Vegyszerállósága, hőállósága igen jó,

kitűnően viseli a hőmérséklet-változást. Például készülnek kvarcüvegből laboratóriumi

eszközök, kisülő csövek , stb.

Vízüveg: kétalkotós, a szilícium-dioxid mellett csak szódát tartalmazó üvegfajta. Hideg

vízben oldódik. őrlemény vagy vizes oldat formájában kerül forgalomba. Felhasználják

faszerkezetek lángmentesítésére, habarcsokba, cementbe, festékekbe adalékanyagként,

öntőformák kötőanyagaként.

 

Az üveg fajtája Felhasználási területe

 

Öblösüveg Háztartási üvegáruk, díszmőáruk,

lakásvilágítási cikkek, palackok, ballonok

Síküveg Nyílászárók üvegei, kétrétegű hőszigetelt

üvegek, tükrök, optikai üvegek

Üveggyapot Hő- és hangszigetelésre

Üvegszál Védőruházathoz, műanyaggal összedolgozva

csónakok, kerékpárok váza

Cső- és botüveg Ipari üvegcsövek, fénycsövek, laboratóriumi

eszközök, hőmérő

 

4.      Az üveg gyártása

 

4.1  Az üvegolvasztás

 

Az üvegolvasztáson a pontos mennyiségben adagolt alap-, segéd- és nyersanyagok nagy

hőmérsékleten üveggé való átalakítását értjük. Ez egy bonyolult kémiai folyamat. A kristályos anyagok nem kristályossá, üveggé alakulnak.

 

Szakaszai a folyamatos hő hatására:

 

1. Szilikátképzıdés: az adagolástól a megolvadásig tart. Átlátszatlan folyadék keletkezik.

2. Üvegképzıdés: az olvadék átlátszó, hígfolyós lesz, sok buborékkal.

3. Tisztulás: kb. 1500oC-on a buborékok eltávoznak, az üveg egynemő lesz.

4. Lehűlés: a formázási hőmérsékletre hűtik vissza az olvadékot.

Az olvasztás tűzálló téglákkal bélelt gázzal vagy villamos árammal fűtött kemencékben

történik.

4.2  Utómunkálatok

 

Hűtés után az üvegárukon még különböző utómegmunkálási műveleteket végeznek.

Fenékcsiszolással a sajtolással előállított termék alján lévő sajtoló formanyomokat tüntetik el.

Utómegmunkálási művelet során távolítják el a poharak, a kelyhek stb. sapkarészét.

(Sapkának azt a felesleges anyagrészt nevezik, amely fúvásnál a tárgyat a fúvópipával

összekötötte.)Szintén utómegmunkálási művelettel, csiszolással történik a sorja eltávolítása.

Az éles peremeket csiszolással vagy leolvasztással tompítják.

Az üvegáruk legnagyobb része az utómunkálatok után kereskedelmi forgalomba kerül, a

finom üvegárukat még díszítik.

Ragasztással készítik a többrétegű, golyóálló biztonsági üveget, hőkezeléssel a gépjárművek

szélvédő üvegeit.

 

5.      Díszítések

 

Csiszolással az üveg fénytörő képességét, színszórását, optikai tulajdonságait valamint

esztétikai értékét lehet fokozni. Káli- és ólomüvegeknél alkalmazzák. A csiszoláshoz

általában gyémántport vagy az üvegnél keményebb csiszolókorongot használnak.

Véséssel egyenesen, oválisan párhuzamosan vagy spirálisan futó vonalakat, mintákat

készíthetnek az üveg felületére.

Színezés, festés: Az üveget, megfelelő segédanyagokkal lehet színezni. Festésnél a felületet

vonják be festékréteggel, s ezt ráégetéssel rögzítik. A festéket, színes mintát felvihetik

ecsettel, bélyegzővel, matricával, szórópisztollyal vagy szitanyomással.

Irizálást ón-sók gőzével végeznek. Irizált felületű üvegen a szivárvány összes színe

megtalálható

Homokfúvást az üvegfelületek homályosítására alkalmaznak Nagynyomású levegő

segítségével kemény kvarcszemcséket (korundot) porlasztanak az üvegre.

Savmaratás: hidrogén-fluoridos (HF) fürdőben történik. A művelet kémiai úton történő

mattírozás. Opálburák, síküvegek utómunkálata.

Fémbevonatokkal tükröket, díszműárukat látnak el.

Fátyolüveg készítésénél háromrétegű üveget gyártanak, melynél a középső üveg hőállósága

kisebb, mint a két szélsőé. Hirtelen hűtés során a belső üvegréteg fátyolszerően megrepedezik,

a két szélső azonban átlátszó, ép marad.

 

6.      Az üveg formázása

 

Azokat a műveleteket soroljuk ide, melyek során az olvadékból üvegtárgyakat vagy félkész

termékeket készítenek. A különböző, egymástól igen eltérő technológiákkal öblös- és

síküveget, üvegcsöveket és szálakat gyártanak.

 

6.1  Öblösüveg készítés

 

· Fúvás: az öblösüvegek előállítására szolgáló kézi formázási módszer. Az

üvegfúváshoz ma is az ősi üvegfúvó pipát használják. Nehéz fizikai munkát igényelı,

drága módszer Esztétikus, értékes üvegáruk készítéséhez használják. Poharak,

kancsók, kelyhek, vázák stb. készülnek ezzel a módszerrel

 

· Gépi eljárások

 

o Préselés: szerszám segítségével végzik. A forma aljába vágott üvegcseppet a

présdugó méretre préseli. A gyártást félautomata vagy automata gépeken

végzik. Vastag falú poharakat, izzó burákat, díszmű árukat, stb. készítenek a

módszerrel.

o Centrifugálás: gyorsan forgó formában az olvadék a centrifugális erı hatására

felveszi a forma belső alakját. Külső paláston mintás tárgyak is készíthetık.

o Présfúvás: a gyártás két lépésben történik. Először egy előformába préselik az

üveget, majd a készformában fújják végleges formára. Palackok, konzerves

üvegek, illatszeres üvegek, lámpatestek gyártására alkalmas eljárás.

o Ribbon-féle ballon gyártás: a gépből kifolyó üvegsugarat hengerek között

lepénnyé alakítják, majd fúvófejek fújják készre az üvegballonokat. Teljesen

automatizált, gazdaságos eljárás. Percenként 1000 izzó burája készíthető.

 

6.2  Síküveggyártás

 

· Húzás: az üvegszalagot az olvadékból hengerpárok között húzzák függőlegesen

felfelé, 2-8mm vastag síküveg készíthető a módszerrel.

· Hengerlés: folyamatos öntéssel, vastagabb síküvegeket állítanak elı. A huzalbetétes

táblákat, amelyek nagy teherbírású biztonsági üvegek szintén ezzel a módszerrel

készítik.

 

7.      Egyéb üvegfajták

 

-Vastagság szerint: vékony: 0,6-1,8 mm, ablaküveg 1,8-4,1 mm, táblaüveg >4,1mm-nél

-Mintás üveg

-Huzalbetétes üveg

-Színes üveg

-Tükörüveg

-Üvegtégla

-Biztonsági üveg

-Hıszigetelı üveg

-Üveggyapot gyártása porlasztási eljárással készül. Vékony üvegsugarat gyorsan forgó

tárcsára folyatnak. A centrifugális erő hatására az üveg szétporlik. Az üveggyapotot

gyantázzák, préselik, majd bálává tekercselik.

Minden formázási műveletet hőtés követ. Az üveget fokozatosan és egyenletesen hűtik le

hűtő kemencében. Hirtelen hűtésnél az 500–600 oC-os üvegáru felszíne lehűl, de a belseje

még folyékony marad, így szerkezetében feszültség keletkezik, amely az üveg repedéséhez

vezet.